[1] Ászáf zsoltáréneke.
[2] Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem!
[3] Hiszen háborognak ellenségeid, gyűlölőid fenn hordják fejüket.
[4] Néped ellen titkon ármányt szőnek, tanácskoznak védenceid ellen.
[5] Gyertek – mondják –, irtsuk ki ezt a népet, ne is emlékezzenek többé Izráel nevére!
[6] Mert egyetértésben tanácskoznak, szövetséget kötnek ellened
[7] Edóm lakói és az izmaeliek, a móábiak és a hagriak,
[8] Gebál, Ammón és Amálék, Filisztea, Tírusz lakóival.
[9] Asszíria is hozzájuk csatlakozott, támasza lett Lót fiainak. (Szela.)
[10] Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábínnal a Kísón-pataknál,
[11] akik megsemmisültek Én-Dórnál, és a föld trágyájává lettek!
[12] Tégy úgy előkelőikkel, mint Órébbel és Zeébbel, minden főemberükkel úgy, mint Zebahhal és Calmunnával,
[13] akik ezt mondták: Foglaljuk el Isten birtokát!
[14] Istenem, tedd őket olyanná, mint az ördögszekér, vagy mint a szélhordta pelyva!
[15] Ahogyan a tűz fölgyújtja az erdőt, és a láng égeti a hegyeket,
[16] úgy üldözd őket viharoddal, úgy rémítsd őket forgószeleddel!
[17] Borítsd el gyalázattal arcukat, hogy keressék nevedet, Uram!
[18] Szégyenüljenek meg, és rémüldözzenek örökké, pironkodjanak, és vesszenek el!
[19] Tudják meg, hogy egyedül te vagy az, akinek Úr a neve, aki felséges az egész földön!