[1] A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.
[2] Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői.
[3] Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt.
[4] De az igazak örülnek, vigadnak, Isten színe előtt vígan örvendeznek.
[5] Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! Úr az ő neve, vigadjatok színe előtt!
[6] Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten szent hajlékában.
[7] Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen.
[8] Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela)
[9] rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.
[10] Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten, és a fáradtat megerősítetted.
[11] Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz az elesettről, Istenem!
[12] Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének:
[13] A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak.
[14] Ha a felszerelést őrzitek is, ezüstszárnyú galambot kaptok, aranyos zöld tollakkal.
[15] Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat, fehér lesz a Calmón, mint a hó.
[16] Istenek hegye a Básán-hegy, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.
[17] Miért néztek irigyen, ti, sokcsúcsú hegyek arra a hegyre, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az Úr örökre!
[18] Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer, ezekkel jön az Úr a Sínairól szentélyébe.
[19] Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, Uram Isten!
[20] Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. (Szela.)
[21] Isten a mi szabadító Istenünk, az Úr, a mi Urunk kihoz a halálból is.
[22] Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét, a bűnben élők kemény koponyáját!
[23] Az Úr ezt mondta: Básánból is visszahozom őket, a tenger mélyéről is visszahozom,
[24] hogy lábad vérben gázoljon, és kutyáid nyelvének is jusson az ellenségből.
[25] Látták, ó, Isten, hogyan vonultál be, hogyan vonultál be, Istenem, királyom, a szentélybe.
[26] Elöl mentek az énekesek, hátul a hárfások, középen a doboló nők.
[27] Áldjátok Istent a gyülekezetekben, az Urat, akik Izráeltől származtok!
[28] Élükön jön Benjámin kicsiny törzse, Júda vezetői tömegestül, Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.
[29] Parancsolj, Isten, hatalmaddal, isteni hatalmaddal, amellyel értünk munkálkodsz,
[30] jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot!
[31] Dorgáld meg a nádas vadját, a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit! Tipord el a pénzsóvárokat, szórd szét azokat a népeket, amelyek háborút akarnak!
[32] Egyiptomból követek jönnek, az etiópok Istenhez emelik kezüket.
[33] Ti, földi országok, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak! (Szela.)
[34] Száguld az egeken át, az ősi egeken át. Halld, hogyan mennydörög hatalmas hangja!
[35] Hirdessétek Isten hatalmát, fenségét Izráelen, erejét a fellegekben!
[36] Félelmetes vagy szentélyedben, Isten! Izráel Istene ad hatalmat és erőt a népnek. Legyen áldott az Isten!