Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 1:19

[1] A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.

[2] Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.

[3] Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe;

[4] ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.)

[5] Egy folyó ágai örvendeztetik Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.

[6] Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve.

[7] Népek háborognak, országok inognak, ha az Úr mennydörög, megretten a föld.

[8] A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)

[9] Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön.

[10] Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el.

[11] Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.

[12] A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)

Zsoltárok — Chapters