[1] Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
[2] Ezt mondom az Úrnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.
[3] A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem.
[4] Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
[5] Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
[6] Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
[7] Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
[8] Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
[9] Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
[10] Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
[11] Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.