[1] A karmesternek: „A messzi fák galambja” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor a filiszteusok elfogták Gátban.
[2] Légy kegyelmes hozzám, Istenem, mert bosszút lihegnek ellenem, szüntelenül támadnak és gyötörnek engem.
[3] Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen.
[4] Ha félek is, benned bízom!
[5] Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!
[6] Szüntelenül elferdítik szavaimat, minden gondolatukkal rosszat akarnak nekem.
[7] Összefognak, lesben állnak, lépteimet figyelik, mert az életemre törnek.
[8] Megmenekülhetnek-e gazságuk ellenére? Taszítsd el haragodban e népséget, Istenem!
[9] Te számon tartod bolyongásomat. Gyűjtsd könnyeimet tömlődbe, legyenek benne könyvedben!
[10] Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok. Ebből tudom meg, hogy Isten velem van.
[11] Istenben, akinek igéjét dicsérem, az Úrban, akinek igéjét dicsérem,
[12] Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!
[13] Tartozom neked, Istenem, fogadalmaimmal, megadom hálaáldozatomat.
[14] Hiszen megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.