[1] Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, Uram, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
[2] Jusson eléd imádságom mint illatáldozat, imára emelt kezem mint esti áldozat!
[3] Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!
[4] Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon, hogy bűnös dolgot műveljek a gonosztevőkkel együtt; finom falatjaikból nem akarok enni.
[5] Ha igaz ver engem, szeretetből van az. Olaj a fejemnek még a feddése is. Akik pedig gonoszságban élnek, azokért még imádkozom is.
[6] És ha majd bíráik a sziklafalon letaszítják őket, akkor értik meg, milyen szépek voltak mondásaim.
[7] Mint amikor barázdát hasítanak a földön, úgy szórják csontjaikat a sír szájába.
[8] De én rád tekintek, én Uram, Uram! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet!
[9] Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek, a gonosztevők csapdáitól!
[10] A bűnösök beleesnek saját hálójukba, én pedig elkerülöm azt.