Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 1:57

[1] Örüljetek az Úrnak, ti, igazak! Az igaz emberekhez illik a dicséret.

[2] Adjatok hálát az Úrnak citeraszóval, tízhúrú lanttal zengjetek neki!

[3] Énekeljetek neki új éneket, szépen zengjenek hangszereitek!

[4] Mert az Úr igéje igaz, mindent hűségesen cselekszik.

[5] Szereti az igaz ítéletet, az Úr szeretetével tele van a föld.

[6] Az Úr igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete.

[7] Gáttal torlaszolta el a tenger vizét, mederbe zárta hullámait.

[8] Féljen az Úrtól az egész föld, rettegjen tőle a világ minden lakója,

[9] mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott.

[10] Semmivé teszi az Úr a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait.

[11] De az Úr terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.

[12] Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.

[13] Letekint a mennyből az Úr, és lát minden embert.

[14] Lakóhelyéből rátekint a föld minden lakójára.

[15] Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket.

[16] Nem a nagy sereg segíti győzelemre a királyt, nem a nagy erő menti meg a hőst.

[17] Csalódik, aki lovaktól vár segítséget, mert nagy erejük nem ment meg.

[18] De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak.

[19] Megmenti őket a haláltól, éhínség idején is megtartja életüket.

[20] Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk.

[21] Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk.

[22] Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!

Zsoltárok — Chapters