[1] Dávidé. Uram, utánad sóvárog a lelkem!
[2] Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!
[3] Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!
[4] Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
[5] Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.
[6] Gondolj, Uram, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.
[7] Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, Uram!
[8] Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
[9] Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
[10] Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit.
[11] A te nevedért, ó, Uram, bocsásd meg bűneimet, mert sok van!
[12] Azt az embert, aki féli az Urat, oktatja ő, hogy melyik utat válassza.
[13] Élete boldog marad, és utódai öröklik a földet.
[14] Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.
[15] Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.
[16] Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok.
[17] Enyhítsd szívem szorongását, szorult helyzetemből szabadíts ki!
[18] Lásd meg nyomorúságomat és gyötrődésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!
[19] Nézd, mennyi ellenségem van! Gyűlölnek kegyetlen gyűlölettel.
[20] Tartsd meg életemet, ments meg, ne szégyenüljek meg, mert hozzád menekültem!
[21] Feddhetetlen becsület őrizzen engem, mert benned reménykedem.
[22] Szabadítsd ki, ó, Isten, Izráelt minden nyomorúságából!