[1] A karmesternek: Dávid zsoltára.
[2] Uram, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted!
[3] Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.)
[4] Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel.
[5] Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót.
[6] Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki.
[7] Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted.
[8] Bízik a király az Úrban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg.
[9] Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet.
[10] Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, Uram. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg.
[11] Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül.
[12] Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire,
[13] mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal.
[14] Mutasd meg hatalmadat, Uram! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!