[1] Dávid dicsérete. Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké.
[2] Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.
[3] Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan.
[4] Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet.
[5] Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem.
[6] Elmondják, hogy milyen félelmetes a hatalmad, én is felsorolom nagy tetteidet.
[7] Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak.
[8] Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.
[9] Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.
[10] Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged.
[11] Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról,
[12] megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét.
[13] Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.
[14] Támogat az Úr minden elesettet, és fölegyenesít minden görnyedezőt.
[15] Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt.
[16] Kinyitod kezedet, és kielégítesz minden élőlényt kegyelmesen.
[17] Az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos.
[18] Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.
[19] Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kiáltásukat, és megsegíti őket.
[20] Megtartja az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja.
[21] Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, áldja örökké minden ember az ő szent nevét!