Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 3:48

[1] Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!

[2] Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!

[3] Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az Urat!

[4] Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!

[5] Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,

[6] ti, Ábrahám utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!

[7] Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései.

[8] Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át is az adott szavára,

[9] amelyet Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.

[10] Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül:

[11] Neked adom – mondta – Kánaán földjét kiosztott örökségül!

[12] Akkor még alig néhányan voltak, kevesen éltek ott mint jövevények.

[13] Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.

[14] De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:

[15] Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!

[16] Azután éhínséget idézett elő a földön, eltörte a kenyér botját mindenütt.

[17] De elküldött előttük egy embert, a rabszolgának eladott Józsefet.

[18] Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték,

[19] míg jóslata be nem teljesedett, és az Úr szava igazolta őt.

[20] Üzent érte a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója kiengedte őt.

[21] Úrrá tette palotájában, egész vagyonának kormányzójává,

[22] hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa.

[23] Így került Izráel Egyiptomba, jövevényként Jákób Hám országában élt.

[24] Igen szaporává tette népét az Úr, erősebbé ellenségeinél,

[25] akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és bánjanak álnokul szolgáival.

[26] Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akit kiválasztott.

[27] Ezek csodálatos dolgokat vittek véghez köztük, csodákat Hám országában.

[28] Sötétséget küldött, és sötét lett, mégis ellenálltak szavának.

[29] Vizeiket vérré változtatta, és elpusztította halaikat.

[30] Békák hemzsegtek földjükön, még a király szobáiban is.

[31] Szavára bögölyök jöttek meg szúnyogok egész területükre.

[32] Eső helyett jégesőt adott nekik, földjükre lángoló tüzet.

[33] Elverte szőlőjüket és fügefájukat, összetörte határukban a fákat.

[34] Szavára sáskák jöttek és számtalan szöcske.

[35] Felfaltak országukban minden füvet, felfalták földjük termését.

[36] Végül megölt országukban minden elsőszülöttet, férfierejük első termését.

[37] Őket pedig kihozta, megrakva ezüsttel, arannyal, és törzseikben nem akadt botladozó.

[38] Örültek kivonulásuknak az egyiptomiak, mert rettegés szállta meg őket miattuk.

[39] Felhőt terített rájuk oltalmul, és tűzzel világított éjjel.

[40] Kérésükre fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel tartotta jól őket.

[41] Megnyitotta a kősziklát, és ömlött a víz, folyó áradt a szomjú földön.

[42] Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett,

[43] és kihozta népét örvendezve, választottait vigadozva.

[44] Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték,

[45] hogy megtartsák rendelkezéseit, és megfogadják tanításait. Dicsérjétek az Urat!

Zsoltárok — Chapters