[1] Dávidé. Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét!
[2] Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
[3] Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,
[4] megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.
[5] Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.
[6] Minden elnyomottal igazságosan és törvényesen bánik az Úr.
[7] Megismertette útjait Mózessel, cselekedeteit Izráel fiaival.
[8] Irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.
[9] Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké.
[10] Nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk.
[11] Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt.
[12] Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket.
[13] Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz.
[14] Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.
[15] Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága.
[16] Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni.
[17] De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is;
[18] azokkal, akik megtartják szövetségét, és arra törekszenek, hogy teljesítsék rendelkezéseit.
[19] Az Úr a mennyben állította fel trónját, királyi hatalmával mindenen uralkodik.
[20] Áldjátok az Urat, angyalai, ti, hatalmas erejűek, akik teljesítitek parancsát, és hallgattok parancsszavára!
[21] Áldjátok az Urat, ti, seregei, szolgái, akaratának végrehajtói!
[22] Áldjátok az Urat, ti, teremtményei, mindenütt, ahol uralkodik! Áldjad, lelkem, az Urat!