[1] Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának,
[2] hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen az elesetteket.
[3] Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!
[4] Szolgáltasson igazságot a nép elesettjeinek, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat!
[5] Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!
[6] Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja a földet:
[7] úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold.
[8] Uralkodjék tengertől tengerig, és a Folyamtól a föld széléig.
[9] Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei!
[10] Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szebá királyai fizessenek adót!
[11] Boruljon le előtte minden király, őt szolgálja minden nemzet!
[12] Mert megmenti a segítséget kérő szegényt és az elesettet, akinek nincsen támasza.
[13] Megmenti a nincstelent és a szegényt, a szegény embereket megsegíti.
[14] Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük.
[15] Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt mindennap!
[16] Legyen bőven gabona az országban, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok, mint a Libánon; virágozzanak a városok, mint földön a fű!
[17] Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép!
[18] Áldott az Úristen, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni!
[19] Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen.
[20] Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.