[1] Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
[2] Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem õ benne bízom!
[3] Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl.
[4] Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az õ hûsége.
[5] Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstõl, a repülõ nyíltól nappal;
[6] A dögvésztõl, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
[7] Elesnek mellõled ezeren, és jobb kezed felõl tízezeren; és hozzád nem is közelít.
[8] Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
[9] Mert [azt mondtad] te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
[10] Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
[11] Mert az õ angyalainak parancsolt felõled, hogy õrizzenek téged minden útadban.
[12] Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kõbe.
[13] Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
[14] Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom õt, felmagasztalom õt, mert ismeri az én nevemet!
[15] Segítségül hív engem, ezért meghallgatom õt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsõítem õt.
[16] Hosszú élettel elégítem meg õt, és megmutatom néki az én szabadításomat.