[1] Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.
[2] Isten a mi oltalmunk és erõsségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
[3] Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
[4] Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.
[5] Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
[6] Az Isten õ közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
[7] Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
[8] A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.
[9] Jõjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
[10] Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tûzben.
[11] Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
[12] A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela.