[1] A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensõm az õ szent nevét.
[2] Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményérõl.
[3] A ki megbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
[4] A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
[5] A ki jóval tölti be a te ékességedet, [és] megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
[6] Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
[7] Megismertette az õ útait Mózessel; Izráel fiaival az õ cselekedeteit.
[8] Könyörülõ és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmû.
[9] Nem feddõdik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
[10] Nem bûneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
[11] Mert a milyen magas az ég a földtõl, olyan nagy az õ kegyelme az õt félõk iránt.
[12] A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tõlünk a mi vétkeinket.
[13] A milyen könyörülõ az atya a fiakhoz, olyan könyörülõ az Úr az õt félõk iránt.
[14] Mert õ tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
[15] Az embernek napjai olyanok, mint a fû, úgy virágzik, mint a mezõnek virága.
[16] Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az õ helye sem ismeri azt többé.
[17] De az Úr kegyelme öröktõl fogva való és örökkévaló az õt félõkön, és az õ igazsága a fiaknak fiain;
[18] Azokon, a kik megtartják az õ szövetségét és megemlékeznek az õ parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
[19] Az Úr a mennyekbe helyheztette az õ székét és az õ uralkodása mindenre kihat.
[20] Áldjátok az Urat õ angyalai, ti hatalmas erejûek, a kik teljesítitek az õ rendeletét, hallgatván az õ rendeletének szavára.
[21] Áldjátok az Urat minden õ serege: õ szolgái, akaratának teljesítõi!
[22] Áldjátok az Urat minden õ teremtményei, az õ uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!