[1] Dávid zsoltára. Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.
[2] Mert õ alapította azt a tengereken, és a folyókon megerõsítette.
[3] Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az õ szent helyén?
[4] Az ártatlan kezû és tiszta szívû, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra.
[5] Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az idvesség Istenétõl.
[6] Ilyen az õt keresõk nemzetsége, a Jákób [nemzetsége,] a kik a te orczádat keresik. Szela.
[7] Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsõség királya.
[8] Kicsoda ez a dicsõség királya? Az erõs és hatalmas Úr, az erõs hadakozó Úr.
[9] Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsõség királya!
[10] Kicsoda ez a dicsõség királya? A seregek Ura, õ a dicsõség királya. Szela.