[1] Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
[2] Az egek beszélik Isten dicsõségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.
[3] Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést.
[4] Nem [olyan] szó, sem [olyan] beszéd, a melynek hangja nem hallható:
[5] Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az õ mondásuk. A napnak csinált bennök sátort.
[6] Olyan ez, mint egy võlegény, a ki az õ ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hõs, hogy futhatja a pályát.
[7] Kijövetele az ég [egyik] szélétõl s forgása a [másik] széléig; és nincs semmi, a mi elrejtõzhetnék hevétõl.
[8] Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyût.
[9] Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.
[10] Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestõl fogva igazságosak.
[11] Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is.
[12] Szolgádat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma van.
[13] Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bûnöktõl tisztíts meg engemet.
[14] Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek, sok vétektõl.
[15] Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai elõtted, legyenek, oh Uram, kõsziklám és megváltóm.