[1] Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.
[2] Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet!
[3] A kik gonoszt gondolnak szívökben, [és] minden nap háborút kezdenek.
[4] Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela.
[5] Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.
[6] Tõrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela.
[7] Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!
[8] Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
[9] Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elõ, mert felfuvalkodik! Szela.
[10] A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
[11] Eleven szenek hulljanak reájok; tûzbe vesse õket, örvényekbe, fel ne keljenek!
[12] A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert ûzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
[13] Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.
[14] Csak az igazak magasztalják a te nevedet, [s] orczád elõtt lakoznak az igazságosak.