[1] Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
[2] Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
[3] Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
[4] Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
[5] Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
[6] Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
[7] Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
[8] Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
[9] A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
[10] És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
[11] Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
[12] Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
[13] És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
[14] Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
[15] Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
[16] Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
[17] Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
[18] A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
[19] Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
[20] Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
[21] Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
[22] Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
[23] És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
[24] És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
[25] Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
[26] Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
[27] Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
[28] Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
[29] Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
[30] Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
[31] Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
[32] Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
[33] És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
[34] Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
[35] És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
[36] És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
[37] És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
[38] Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
[39] Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
[40] Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
[41] Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
[42] Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
[43] Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
[44] És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
[45] Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!