[1] Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
[2] Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
[3] Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
[4] Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hûséges.
[5] Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
[6] Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
[7] Összegyûjti a tenger vizeit, mintegy tömlõbe; tárházakba rakja a hullámokat.
[8] Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tõle minden földi lakó.
[9] Mert õ szólt és meglett, õ parancsolt és elõállott.
[10] Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
[11] Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékrõl-nemzedékre.
[12] Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
[13] Az égbõl letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
[14] Székhelyérõl lenéz a föld minden lakosára.
[15] Õ alkotta mindnyájok szivét, [és] jól tudja minden tettöket.
[16] Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hõs sem menekül meg nagy erejével;
[17] Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
[18] Ámde az Úr szemmel tartja az õt félõket, az õ kegyelmében bízókat,
[19] Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben [is] eltartsa õket.
[20] Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk õ.
[21] Csak õ benne vigad a mi szívünk, csak az õ szent nevében bízunk!
[22] Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.