[1] Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
[2] Uram, a te erõsségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez.
[3] Szívének kivánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg. Szela.
[4] Sõt eléje vitted javaidnak áldásait; szín-arany koronát tettél fejére.
[5] Életet kért tõled: adtál néki hosszú idõt, örökkévalót és végtelent.
[6] Nagy az õ dicsõsége a te segítséged által; fényt és méltóságot adtál reája.
[7] Sõt áldássá tetted õt örökké, megvidámítottad õt színed örömével.
[8] Bizony a király bízik az Úrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme.
[9] Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyûlölõidet.
[10] Tüzes kemenczévé teszed õket megjelenésed idején; az Úr az õ haragjában elnyeli õket és tûz emészti meg õket.
[11] Gyümölcsüket kiveszted e földrõl, és magvokat az emberek fiai közül.
[12] Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki;
[13] Mert meghátráltatod õket, íved húrjait arczuknak feszíted.
[14] Emelkedjél fel Uram, a te erõddel, hadd énekeljünk, hadd zengedezzük hatalmadat!