[1] Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.
[2] Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
[3] Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!
[4] Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
[5] Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
[6] Könyhullatásnak kenyerével éteted õket, s könyhullatások árjával itatod meg õket.
[7] Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
[8] Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
[9] Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd.
[10] Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
[11] Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten czédrusfái.
[12] Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
[13] Miért rontottad el annak gyepûit, hogy szaggathassa minden járókelõ?
[14] Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
[15] Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!
[16] És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
[17] Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
[18] Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,
[19] Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
[20] Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!