<Zsoltárok 123

[1] Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!

[2] Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy [néznek] szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

[3] Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

[4] Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.