Skip to content
Opens in a new window

[1] Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

[2] A vasat a földbõl hozzák elõ, a követ pedig érczczé olvasztják.

[3] Határt vet [az ember] a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

[4] Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektõl messze.

[5] Van föld, a melybõl kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tûz által;

[6] Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

[7] Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

[8] Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

[9] Ráveti kezét [az ember] a kovakõre, a hegyeket tövükbõl kiforgatja.

[10] A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

[11] Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

[12] De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

[13] Halandó a hozzá vivõ utat nem ismeri, az élõk földén az nem található.

[14] A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

[15] Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ.

[16] Nem mérhetõ össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

[17] Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhetõ.

[18] Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

[19] Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhetõ össze.

[20] A bölcseség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek?

[21] Rejtve van az minden élõ szemei elõtt, az ég madarai elõl is fedve van.

[22] A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!

[23] Isten tudja annak útját, õ ismeri annak helyét.

[24] Mert õ ellát a föld határira, õ lát mindent az ég alatt.

[25] Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

[26] Mikor az esõnek határt szabott, és mennydörgõ villámoknak útat:

[27] Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

[28] Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

Jób — Chapters