[1] Majd tovább beszélt Elíhú, és ezt mondta:
[2] Hallgassatok szavaimra, bölcsek, figyeljetek rám, ti, tudósok!
[3] Mert a fül úgy vizsgálja a szavakat, ahogyan az íny kóstolja az ételt.
[4] Keressük meg együtt az igazságot, értsünk egyet abban, mi a jó.
[5] Hiszen ezt mondta Jób: Igaz vagyok, de Isten megfosztott igazamtól.
[6] Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nekem van igazam! Halálos nyíl talált el, pedig nem vagyok hitszegő.
[7] Melyik ember olyan, mint Jób? Úgy issza a gúnyolódást, mint a vizet,
[8] egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és a bűnös emberekkel jár!
[9] Mert ezt mondja: Nem használ az embernek, ha örömét leli Istenben.
[10] Azért ti, okos emberek, hallgassatok rám! Távol van Istentől a bűn, és a Mindenhatótól az álnokság.
[11] Tettei szerint fizet az embernek: mindenki azt találja, amit keresett.
[12] Bizonyos, hogy Isten nem követ el törvénytelenséget, és a Mindenható nem ferdíti el az igazságot.
[13] Ki bízta volna rá a földet, és ki adta át neki készen a világot?
[14] Ha csak magával gondolna, visszavenné magához lelkét és leheletét,
[15] egyszerre kimúlna minden élőlény, és az ember visszatérne a porba.
[16] Ha elég értelmes vagy, halld meg ezt, szavaimra jól figyelj!
[17] Kormányozhat-e, aki gyűlöli a törvényt? És te bűnösnek tartod az igazat, a hatalmast,
[18] aki megmondja a királynak is, hogy semmirekellő, és a fejedelmeknek, hogy bűnösök,
[19] aki a vezetők javára sem lesz részrehajló, és nem helyezi a gazdagot a nincstelen elé, mert mindenki az ő keze alkotása?!
[20] Meghalnak hirtelen, az éjszaka közepén. Megrendülnek a népek és elenyésznek, távoznia kell a hatalmasnak is, mégpedig nem emberi erő által.
[21] Mert ő szemmel tartja az ember útját, és látja minden lépését.
[22] Nincs az a sötétség és az a sűrű homály, ahol elrejtőzhetnének a gonosztevők.
[23] Mert nem szokta senkivel közölni előre, hogy mikor kell ítéletre megállni előtte:
[24] Hatalmasokat zúz össze vizsgálgatás nélkül, és másokat állít a helyükre,
[25] mert ismeri tetteiket. Egy éjjel ellenük fordul, és szétmorzsolja őket.
[26] Ott bünteti meg a bűnösöket, ahol mindenki látja:
[27] mert elfordultak tőle, és útjaival semmit sem törődtek.
[28] Hisz miattuk száll hozzá a nincstelenek kiáltása, ő pedig meghallgatja a nyomorultak kiáltását.
[29] Ha tétlen is marad, ki ítélhetné el? Ha el akarja rejteni arcát, ki láthatja meg? De ő őrködik a népen és az embereken:
[30] nem engedi uralkodni az elvetemülteket, sem azokat, akik tőrbe csalnák a népet.
[31] De ha valaki azt mondja Istennek: Megbűnhődtem, többé nem teszek rosszat;
[32] te taníts meg arra, amit én nem látok: ha álnokságot követtem el, nem teszem többé!
[33] Talán büntesse meg őt is, csak mert te megveted? Most neked kell döntened, nem nekem; mit tudsz hát felelni?
[34] Ezt mondják majd nekem az értelmes emberek és a bölcs férfiú, aki engem hallgat:
[35] Jób beszél, de értelmetlenül, szavait nem fontolta meg.
[36] Bár sokáig tartana Jób próbatétele, mivel úgy felelt, mint az álnokok!
[37] Hiszen vétkét hűtlenséggel tetézi, gúnyolódva csapkod itt közöttünk, és egyre csak Isten ellen beszél.