[1] Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
[2] Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!
[3] Tűrjétek el, ha én is beszélek, és miután beszéltem, majd gúnyolódhattok.
[4] Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem!
[5] Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra!
[6] Ha csak rágondolok is, megrémülök, és reszketés fogja el testemet.
[7] Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak.
[8] Utódaik előttük jutnak jómódra, sarjadékaik szemük láttára.
[9] Házukban béke van, nem kell rettegniük, nincs rajtuk Isten vesszeje.
[10] Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el.
[11] Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik.
[12] Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek.
[13] Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába.
[14] Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról!
[15] Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?
[16] Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam!
[17] Ugyan, hányszor alszik ki a bűnösök mécsese, hányszor éri veszedelem őket, és oszt nekik pusztulást az Isten haragja,
[18] vagy lesznek olyanok, mint a szél hordta törek, és mint a pelyva, melyet elragadott a forgószél?!
[19] Vagy fiainak tartogatja a veszedelmet Isten? Neki fizessen meg, hogy ő maga érezze!
[20] Lássa meg saját szemével romlását, és igya ő a Mindenható izzó haragját!
[21] Mert mit törődik azzal, mi lesz majd utána a háza népével, ha leteltek hónapjai?
[22] Senki se oktassa az Istent, hiszen a magasság lakói fölött is ő ítélkezik!?
[23] De hiszen meghal az egyik ereje teljében, minden gondtól mentesen, boldogan,
[24] lágyéka csupa háj, csontjaiban zsíros a velő,
[25] a másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezhetett semmi jót;
[26] egyformán a porba kell feküdniük, és ellepik őket a férgek.
[27] Látjátok, ismerem gondolataitokat és az ellenem szőtt fondorlatokat.
[28] Mert azt kérdezitek: „Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak?”
[29] Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket,
[30] hogy a veszedelem napját távol tartja Isten a gonosztól, é s a harag napja elkerüli őt?
[31] Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért?
[32] Kikísérik őt a temetőbe, sírhalmát körülállják.
[33] Édesek neki a sírgödör hantjai, hisz sok ember vonult ki utána, meg előtte is számtalan.
[34] Miért akartok hát hiábavalósággal vigasztalni engem? Válaszaitok magva színtiszta hazugság.