[1] Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezető embere.
[2] Ő egy éjjel elment Jézushoz, és így szólt hozzá: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, csak ha Isten van vele.
[3] Jézus így válaszolt: Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.
[4] Nikodémus ezt kérdezte tőle: Hogyan születhetik az ember, amikor vén? Bemehet anyja méhébe, és megszülethet ismét?
[5] Jézus így felelt: Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
[6] Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.
[7] Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: Újonnan kell születnetek.
[8] A szél fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született.
[9] Nikodémus megkérdezte tőle: Hogyan történhet meg mindez?
[10] Jézus így válaszolt: Te Izráel tanítója vagy, és ezt nem tudod?
[11] Bizony, bizony, mondom neked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, de nem fogadjátok el a mi bizonyságtételünket.
[12] Ha a földi dolgokról szóltam nektek, és nem hisztek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek?
[13] Nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia.
[14] És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie,
[15] hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.
[16] Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
[17] Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.
[18] Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.
[19] Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak.
[20] Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei.
[21] Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.
[22] Jézus ezután elment tanítványaival együtt Júdea földjére, ott tartózkodott velük, és keresztelt.
[23] János is keresztelt Ainónban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt, és az emberek odamentek és megkeresztelkedtek.
[24] János ugyanis még nem volt börtönbe vetve.
[25] János tanítványai vitába szálltak a zsidókkal a megtisztulásról.
[26] Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: Mester, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, íme, az keresztel, és mindenki őhozzá megy.
[27] János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.
[28] Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el.
[29] Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: ez az örömöm lett teljessé.
[30] Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.
[31] Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön, az felette van mindenkinek:
[32] arról tesz bizonyságot, amit látott és hallott, de bizonyságtételét senki sem fogadja el.
[33] Aki befogadja bizonyságtételét, az pecsétet tesz arra, hogy Isten igaz.
[34] Mert akit Isten küldött, Isten beszédeit szólja, mert annak ő bőségesen adja a Lelket.
[35] Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent.
[36] Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta.