[1] Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt.
[2] Ő kezdetben Istennél volt.
[3] Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.
[4] Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.
[5] A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.
[6] Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János.
[7] Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
[8] Nem ő volt a világosság, de bizonyságot kellett tennie a világosságról.
[9] Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.
[10] A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt:
[11] a saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt.
[12] Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében,
[13] akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
[14] Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.
[15] János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.
[16] Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.
[17] Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jött el.
[18] Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.
[19] János így tett bizonyságot, amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: Ki vagy te?
[20] Ő megvallotta, és nem tagadta. Ezt vallotta: Én nem a Krisztus vagyok.
[21] Erre megkérdezték tőle: Hát akkor? Te vagy Illés? Ő azt mondta: Nem az vagyok. – A próféta vagy? Így válaszolt: Nem.
[22] Ezt mondták tehát: Ki vagy? – hogy választ adhassunk azoknak, akik elküldtek minket: mit mondasz magadról?
[23] Erre ő így felelt: „Én kiáltó hang vagyok a pusztában: egyengessétek az Úr útját”, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta.
[24] A küldöttek között voltak farizeusok is,
[25] és ezek tovább kérdezték őt: Miért keresztelsz hát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem pedig a próféta?
[26] János így válaszolt nekik: Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek,
[27] aki utánam jön, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam.
[28] Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
[29] Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!
[30] Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.
[31] Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt.
[32] Így tett erről bizonyságot János: Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta.
[33] Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod, hogy leszáll a Lélek, és megnyugszik rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.
[34] Én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.
[35] Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt,
[36] és amikor megpillantotta Jézust, aki arra járt, így szólt: Íme, az Isten Báránya!
[37] Meghallotta a két tanítvány, hogy ő ezt mondta, és követték Jézust.
[38] Jézus megfordult, és amikor látta, hogy követik őt, megszólította őket: Mit kerestek? Ők pedig ezt válaszolták: Rabbi – ami azt jelenti: Mester –, hol laksz?
[39] Ő így szólt: Jöjjetek, és meglátjátok. Elmentek tehát, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon; mintegy délután négy óra volt.
[40] A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól és követték őt, András, Simon Péter testvére volt az egyik.
[41] Ő, mihelyt találkozott testvérével, Simonnal, ezt mondta neki: Megtaláltuk a Messiást – ami azt jelenti: Felkent.
[42] Odavitte Jézushoz, aki rátekintve így szólt: Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni – ami azt jelenti: Kőszikla.
[43] Másnap Jézus Galileába akart indulni. Találkozott Fülöppel, és így szólt hozzá: Kövess engem!
[44] Fülöp pedig Bétsaidából származott, András és Péter városából.
[45] Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: a názáreti Jézust, József fiát.
[46] Származhat-e valami jó Názáretből? – kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: Jöjj, és lásd meg!
[47] Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság.
[48] Nátánaél megkérdezte tőle: Honnan ismersz engem? Jézus így válaszolt neki: Mielőtt Fülöp idehívott téged, láttam, hogy a fügefa alatt voltál.
[49] Nátánaél így szólt hozzá: Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!
[50] Jézus így válaszolt neki: Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni.
[51] És hozzátette: Bizony, bizony, mondom nektek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára.