[1] Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az õ atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.
[2] Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
[3] Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
[4] Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
[5] Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.
[6] Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.
[7] Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
[8] A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
[9] A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.
[10] A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
[11] Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.
[12] A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
[13] Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának [való.]
[14] A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
[15] A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.
[16] Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.
[17] A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
[18] A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
[19] A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
[20] Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.
[21] Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
[22] Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.
[23] Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.]
[24] A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
[25] A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
[26] Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
[27] Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
[28] Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
[29] Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.
[30] Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
[31] Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
[32] Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.