[1] Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz, úgy nem illik az ostobához a dicsőség.
[2] Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül.
[3] Ostor való a lónak, zabla a szamárnak, és bot az ostobák hátának.
[4] Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá!
[5] Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek.
[6] Lábát vágja le, és erőszakot szenved, aki ostobával küld üzenetet.
[7] Példázatot mond az ostoba: csak annyit ér az, mint bénának a lába.
[8] Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának.
[9] Beleakad a tövis a részeg kezébe, meg a példázat is az ostoba szájába.
[10] Mint egy íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki ostobát vagy csavargókat fogad fel.
[11] Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba.
[12] Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.
[13] Ezt mondja a rest: Ragadozó van az úton, oroszlán jár a tereken!
[14] Forog az ajtó a sarkán, a rest meg az ágyán.
[15] Belenyújtja a rest a kezét a tálba, de arra is lusta, hogy a szájához vigye.
[16] Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel.
[17] Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze.
[18] Mint az eszeveszett ember, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz,
[19] olyan az, aki becsapja felebarátját, és aztán így szól: Hiszen csak tréfáltam!
[20] Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály.
[21] A szén parázslik, a fa lángol, a viszálykodó ember pedig perpatvart szít.
[22] A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.
[23] Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima ajak pedig a gonosz szívet.
[24] Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő, míg magában alattomosságot gondol.
[25] Ha kedvesen szól, ne higgy neki, mert csordultig van a szíve utálatossággal!
[26] El lehet takarni a gyűlöletet csalással, de lelepleződik a gonoszság a gyülekezetben.
[27] Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza.
[28] A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.