[1] Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.
[2] Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgálóleány, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós.
[3] Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. – Az Úr jelentette ki ezt az igét.
[4] Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt.
[5] Gyalázatossá tették lakói a földet, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget.
[6] Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, úgyhogy csak kevés ember marad.
[7] Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak.
[8] Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó.
[9] Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza.
[10] Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni.
[11] Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság.
[12] Pusztán maradt a város, romhalmaz áll a kapu helyén.
[13] Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek.
[14] Azok hangosan ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől:
[15] Dicsérjétek ezért Keleten az Urat, az Úrnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein!
[16] A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók!
[17] Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója!
[18] Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki a veremből kimászik, kelepcébe jut. Megnyílnak odafönn az ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.
[19] Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld!
[20] Tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, akár egy kunyhó. Ránehezedik a vétke, elesik, nem is kel föl többé.
[21] Azon a napon megbünteti az Úr az ég seregeit odafönn a magasságban, és a föld királyait a földön.
[22] Összegyűjtik őket, ahogy a foglyokat gyűjtik a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
[23] Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőség ragyog.