[1] Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet látomásban kapott Ézsaiás, Ámóc fia:
[2] Jelezzetek a kopár hegyről, hangosan kiáltsatok nekik! Integessetek, hogy vonuljanak be a nemesek kapuin!
[3] Én már parancsot adtam megszentelt harcosaimnak, és elhívtam vitézeimet, akik végrehajtják haragomat, és vigadoznak fenségemnek.
[4] Zúgás hallik a hegyeken, nagy nép zúgásához hasonló, országok morajlása hallik, összegyűlt nemzetek morajlása. A Seregek Ura megszemléli a harcra kész sereget.
[5] Jönnek messze földről, az ég széléről: az Úr és vele haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet.
[6] Jajgassatok, mert közel van már az Úr napja, pusztulás jön a Mindenhatótól.
[7] Ezért ellankad minden kéz, megdermed minden ember szíve.
[8] Megrémülnek, kínzó fájdalmak fogják el őket, vonaglanak, mint a vajúdó asszony. Riadtan néznek egymásra, és az arcuk ég a szégyentől.
[9] Jön már az Úr napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket.
[10] Az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa.
[11] Megbüntetem a világ gonoszságát, a bűnösök bűnét. Véget vetek a kevélyek gőgjének, az erőszakosok gőgösségét megalázom.
[12] Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál, és az embert Ófír aranyánál.
[13] Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek Urának dühétől, izzó haragjának napján.
[14] Akkor majd mint a felzavart gazella, és mint a nyáj, amelyet nem terelget senki, mindenki elindul a maga népe felé, mindenki szertefut a maga hazájába.
[15] Mindenkit leszúrnak, akit csak elérnek, akit megfoghatnak, karddal ejtik el.
[16] Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik, házaikat kifosztják, asszonyaikat megerőszakolják.
[17] Íme, ellenük indítom a médeket, akik ezüsttel nem törődnek, és aranyban nem gyönyörködnek.
[18] Íjukkal leterítik az ifjakat, és nem irgalmaznak az újszülötteknek; nem szánják meg a gyermekeket.
[19] Úgy jár majd Babilon, az országok ékessége, a káldeusok fenséges dísze, ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát.
[20] Nem telepszik le ott többé senki, nem lakik ott senki a jövő nemzedékek során. Nem sátoroz ott az arab, nem deleltetnek ott pásztorok,
[21] hanem pusztai vadak tanyáznak ott, és baglyokkal telnek meg házaik. Struccok laknak majd ott, és démonok szökdelnek ott.
[22] Hiénák üvöltöznek kastélyaikban, gyönyörű palotáikban sakálok. Bizony, hamar eljön ennek az ideje, nem késnek napjai!