[1] És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az õ ajándékaikat a perselybe.
[2] Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
[3] És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
[4] Mert mind ezek az õ fölöslegükbõl vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az õ szegénységébõl minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
[5] És mikor némelyek mondának a templom felõl, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:
[6] Ezekbõl, a miket láttok, jõnek napok, melyekben kõ kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.
[7] Megkérdék pedig õt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
[8] Õ pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jõnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idõ elközelgett; ne menjetek azért utánok.
[9] És mikor hallotok háborúkról és zendülésekrõl, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni elõbb, de nem [jõ] mindjárt a vég.
[10] Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
[11] És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égbõl.
[12] De mind ezeknek elõtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket,] adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
[13] De ebbõl néktek lesz tanúbizonyságotok.
[14] Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok elõre, hogy mit feleljetek védelmetekre:
[15] Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
[16] Elárulnak pedig titeket szülõk és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek [némelyeket] ti közületek.
[17] És gyûlöletesek lesztek mindenki elõtt az én nevemért.
[18] De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
[19] A ti béketûréstek által nyeritek meg lelketeket.
[20] Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektõl körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az õ elpusztulása.
[21] Akkor a kik Júdeában [lesznek,] fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezõben, ne menjenek be abba.
[22] Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.
[23] Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
[24] És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.
[25] És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
[26] Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erõsségei megrendülnek.
[27] És akkor meglátják az embernek Fiát eljõni a felhõben, hatalommal és nagy dicsõséggel.
[28] Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.
[29] Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:
[30] Mikor immár hajtanak, és [ezt] látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
[31] Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
[32] Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
[33] Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
[34] De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jõjjön az a nap:
[35] Mert mintegy tõr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
[36] Vigyázzatok azért minden idõben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia elõtt!
[37] Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyének] neveztetik.
[38] És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy õt hallgassa a templomban.