[1] Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és a tanítványaihoz:
[2] Az írástudók és a farizeusok Mózes törvényhozó székében ülnek.
[3] Mindazt tehát, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert nem azt teszik, amit mondanak.
[4] Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállára rakják, de maguk egy ujjal sem akarják azokat megmozdítani.
[5] Mindent csak azért tesznek, hogy lássák az emberek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhabojtjaikat;
[6] a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni;
[7] szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.
[8] De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
[9] Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.
[10] Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus.
[11] Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok!
[12] Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.
[13] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.
[14] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színlelésből mégis hosszasan imádkoztok: ezzel súlyosabb ítéletet vontok magatokra.
[15] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, akkor a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.
[16] Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, az érvénytelen, de ha valaki a templom aranyára esküszik, azt köti az eskü.
[17] Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?
[18] Ezt is mondjátok: Ha valaki az oltárra esküszik, az érvénytelen, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, azt köti az eskü.
[19] Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?
[20] Aki tehát az oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van.
[21] Aki pedig a templomra esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakozik.
[22] Aki pedig az égre esküszik, az Isten trónusára esküszik, és arra is, aki azon ül.
[23] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.
[24] Vak vezetők, kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.
[25] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak rablásvággyal és féktelenséggel.
[26] Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!
[27] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.
[28] Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.
[29] Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírköveit,
[30] és ezt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában.
[31] Ezzel csak azt bizonyítjátok magatokról, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak.
[32] Cselekedjetek csak ti is atyáitok mértéke szerint!
[33] Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?
[34] Ezért íme, én prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd, másokat pedig megkorbácsoltok zsinagógáitokban, és városról városra üldöztök,
[35] hogy rátok szálljon minden igaz vér, amelyet kiontottak a földön, az igaz Ábel vérétől Zekarjának, Barakjá fiának véréig, akit meggyilkoltatok a templom és az áldozati oltár között.
[36] Bizony mondom nektek: mindez megtörténik ezzel a nemzedékkel.
[37] Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!
[38] Íme, elhagyatottá lesz a ti házatok.
[39] Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!