[1] Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember.
[2] Figyelték Jézust: vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene.
[3] Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek: Állj ki középre!
[4] Hozzájuk pedig így szólt: Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani? De azok hallgattak.
[5] Ekkor haragosan végignézett rajtuk, szomorkodva szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.
[6] A farizeusok pedig kimenve, a Heródes-pártiakkal együtt azonnal arról tanácskoztak, hogyan végezzenek vele.
[7] Jézus pedig tanítványaival együtt visszavonult a tengerhez, ahová nagy sokaság követte Galileából, Júdeából
[8] és Jeruzsálemből, sőt Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidón környékéről is nagy sokaság ment hozzá, amikor hallottak arról, milyen nagy dolgokat tett.
[9] Jézus pedig szólt tanítványainak, legyen készen számára egy csónak a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte.
[10] Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá tódultak, hogy megérinthessék.
[11] Amikor pedig meglátták őt a tisztátalan lelkek, leborultak előtte, és így kiáltoztak: Te vagy az Isten Fia!
[12] Ő azonban szigorúan rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel, kicsoda ő.
[13] Azután felment a hegyre, és magához hívta, akiket akart; ők pedig odamentek hozzá.
[14] Tizenkettőt pedig, akiket apostoloknak is nevezett, kiválasztott arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét,
[15] és hogy a tőle kapott hatalommal kiűzzék az ördögöket.
[16] Kiválasztotta tehát a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta,
[17] Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, akiknek a Boanérgesz nevet adta, ami azt jelenti, mennydörgés fiai;
[18] továbbá Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddeust és Simont, a Kananeust
[19] és Júdás Iskáriótest, aki el is árulta őt.
[20] Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt.
[21] Amikor ezt meghallották a rokonai, odamentek, hogy megfogják őt, mivel azt mondták: megzavarodott.
[22] A Jeruzsálemből érkező írástudók pedig azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket.
[23] Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?
[24] Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat fenn az az ország;
[25] és ha egy háznép meghasonlik önmagával, az a háznép sem maradhat fenn.
[26] Ha tehát a Sátán önmaga ellen támad, és meghasonlik, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van.
[27] Viszont az erős ember házába sem törhet be senki, és nem rabolhatja ki, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert, és akkor kirabolhatja a házát.
[28] Bizony mondom nektek, hogy az emberek minden bűne meg fog bocsáttatni, még a káromlások is, bármennyi káromlást is szóljanak,
[29] de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké.
[30] Mert azt mondták róla, hogy tisztátalan lélek van benne.
[31] Ekkor megérkeztek anyja és testvérei; kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.
[32] Sok ember ült körülötte, és azok szóltak neki: Íme, anyád és a testvéreid odakint keresnek téged!
[33] De ő így válaszolt nekik: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?
[34] És végignézve a körülötte ülőkön, így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim.
[35] Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám.