[1] Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött; a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához, melyek a Gileád hegyérõl szállanak alá.
[2] A te fogaid hasonlók a megnyirt [juhok] nyájához, melyek a fördõbõl feljõnek, melyek mind kettõsöket ellenek, és nincsen azok között meddõ.
[3] Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, [olyan] a te vakszemed a te fátyolod alatt.
[4] Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, a mely építtetett fegyveres háznak, a melyben ezer paizs függesztetett fel, mind az erõs vitézek paizsai.
[5] A te két emlõd [olyan,] mint két vadkecske, egy zergének kettõs fia, a melyek a liliomok közt legelnek.
[6] Míg meghûsül a nap, és elmulnak az árnyékok, elmegyek a mirhának hegyére, és a tömjénnek halmára.
[7] Mindenestõl szép vagy, én mátkám, és semmi szeplõ nincs benned!
[8] Én velem a Libánusról, én jegyesem, én velem a Libánusról eljõjj; nézz az Amanának hegyérõl, a Sénirnek és Hermonnak tetejérõl, az oroszlánoknak barlangjokból, a párduczoknak hegyeirõl.
[9] Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével, a te nyakadon való egy aranylánczczal!
[10] Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem! mely igen jók a te szerelmeid! [jobbak] a bornál, és a te keneteidnek illatja minden fûszerszámnál!
[11] Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt, és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.
[12] [Olyan, mint a] berekesztett kert az én húgom, jegyesem! [mint a] befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfõ!
[13] A te csemetéid gránátalmás kert, édes gyümölcsökkel egybe, cziprusok nárdusokkal egybe.
[14] Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj, mindenféle temjéntermõ fákkal, mirha és áloes, minden drága fûszerszámokkal.
[15] Kerteknek forrása, élõ vizeknek kútfeje, melyek folynak a Libánusról.
[16] Serkenj fel északi szél, és jõjj el déli szél, fújj az én kertemre, folyjanak annak drága illatú szerszámai, jõjjön el az én szerelmesem az õ kertébe, és egye annak drágalátos gyümölcsét.