[1] De lesznek még annyian Izráel fiai, mint a homok a tengerparton, amelyet nem lehet megmérni, sem megszámolni. Akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! – ezt fogják mondani: Az élő Isten fiai vagytok!
[2] Összegyűlnek majd Júda fiai és Izráel fiai, és egyetlen fejedelmet választanak maguknak. Eljönnek az országból, mert nagy lesz még Jezréel napja.
[3] Mondjátok fivéreiteknek: „Népem!” és nővéreiteknek: „Van irgalom!”
[4] Pereljetek anyátokkal, pereljetek, mert ő nem a feleségem, és én sem vagyok a férje! Tüntesse el arcáról a paráznaság jelét, és melléről a házasságtörés jelét!
[5] Különben levetkőztetem, és olyan meztelenné teszem, amilyen születésekor volt. Olyanná teszem, amilyen a puszta, olyanná változtatom, amilyen a szikkadt föld, és hagyom, hogy szomjan haljon.
[6] Fiainak sem irgalmazok, mert paráznaságból születtek.
[7] Hiszen paráználkodott az anyjuk, gyalázatos volt szülőjük, mert ezt mondta: Elmegyek a szeretőim után. Ők adnak nekem kenyeret és vizet, gyapjút és lent, olajat és italt.
[8] Azért most elrekesztem az útját tövissel, kerítést húzok elé, nem talál rá ösvényeire.
[9] Futkos majd a szeretői után, de nem éri el őket, keresi őket, de nem találja. Ezért azt mondja: Visszamegyek első férjemhez, mert jobb dolgom volt akkor, mint most.
[10] Nem ismerte fel, hogy én adtam neki gabonát, mustot és olajat. Ezüstöt is bőven adtam neki, meg aranyat, amit ők Baalra költöttek.
[11] Azért elveszem tőle a gabonát aratás idején, a mustot is szüret táján. Letépem róla a gyapjút és a lent, amely szemérmét takarja.
[12] Most leleplezem csupasz testét szeretői szeme láttára, senki sem menti meg tőlem.
[13] Megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepnapját.
[14] Elpusztítom szőlőjét és fügefáját, amelyekről azt mondta: Az én keresetem ez, amelyet szeretőim adtak. Hagyom, hogy elvaduljanak, hadd pusztítsa a mezei vad.
[15] Megbüntetem azokért a napokért, amelyeken a Baaloknak tömjénezett, gyűrűvel és nyaklánccal ékesítette magát, úgy ment a szeretői után, engem pedig elfelejtett – így szól az Úr.
[16] Azért most én csábítom őt: elvezetem a pusztába, és szívhez szólóan beszélek vele.
[17] Azután visszaadom szőlőjét, és az Ákór-völgyet a reménység kapujává teszem. Ott majd úgy válaszol nekem, mint ifjúsága idején, mint amikor kijött Egyiptomból.
[18] Azon a napon férjednek fogsz hívni – így szól az Úr –, és nem hívsz többé a Baalodnak.
[19] Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem emlegetik többé nevüket.
[20] Azon a napon szövetséget kötök javukra a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a földön csúszó-mászó állatokkal. Kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból, és biztonságban élhetnek.
[21] Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával.
[22] Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat.
[23] Azon a napon meghallgatom – így szól az Úr –, meghallgatom az eget, az meghallgatja a földet,
[24] a föld is meghallgatja a gabonát, a mustot és az olajat, azok pedig meghallgatják Jezréelt.
[25] Mert bevetem vele a földet, és akit „Nincs irgalom”-nak hívnak, ahhoz irgalmas leszek, a „Nem népem”-nek ezt mondom: Népem vagy, ő pedig ezt mondja: Én Istenem!