[1] Miután Mózes elmondta ezeket egész Izráelnek,
[2] ezt mondta nekik: Százhúsz esztendős vagyok már, nem tudok tovább veletek együtt járni-kelni, és az Úr is megmondta nekem: Nem kelhetsz át a Jordánon!
[3] Az Úr, a te Istened fog átkelni előtted, és ő fogja kipusztítani előled azokat a népeket, és így a birtokukat majd elfoglalhatod. Józsué fog átkelni előtted, ahogyan azt megmondta az Úr.
[4] Úgy bánik el azokkal az Úr, ahogyan elbánt Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és országukkal, amikor elpusztította őket.
[5] Kiszolgáltatja őket nektek az Úr, ti pedig mindenben úgy bánjatok el velük, ahogyan megparancsoltam nektek!
[6] Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el.
[7] Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük.
[8] Maga az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj!
[9] Mózes leírta ezt a törvényt, és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségládáját hordozzák, meg Izráel összes véneinek.
[10] Ezt parancsolta nekik Mózes: Minden hetedik esztendő végén, az adósságelengedés évének megszabott idejében, a lombsátrak ünnepén,
[11] amikor eljön egész Izráel, hogy megjelenjék az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, fel kell olvasni ezt a törvényt egész Izráel előtt, fülük hallatára.
[12] Gyűjtsd össze a népet, férfiakat, nőket és gyermekeket meg a lakóhelyeiden élő jövevényeket, hogy hallgassák és tanulják meg, és féljék Isteneteket, az Urat, megtartván és teljesítvén ennek a törvénynek valamennyi igéjét.
[13] Fiaik is, akik még nem ismerik, hallgassák és tanulják meg, hogy féljék Isteneteket, az Urat mindenkor, amíg csak éltek azon a földön, ahová most átkeltek a Jordánon, hogy azt birtokba vegyétek.
[14] Azután ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az az idő, amikor meg kell halnod. Hívd ide Józsuét, és álljatok meg a kijelentés sátrában, hogy megbízást adjak neki. Odament tehát Mózes és Józsué, és megálltak a kijelentés sátrában.
[15] Az Úr pedig megjelent a sátorban felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejárata fölött.
[16] Az Úr ezt mondta Mózesnek: Te most pihenni térsz atyáidhoz. Ez a nép pedig paráználkodni kezd annak a földnek idegen isteneivel, amelyre most bemegy. Elhagy engem, és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem.
[17] De akkor haragra lobbanok ellene, elhagyom őket, elrejtem előlük arcomat, és megemészti őket a rájuk szakadó sok baj és nyomorúság. Akkor majd ezt fogja mondani: Azért szakadtak rám ezek a bajok, mert nincs velem Istenem!
[18] De én akkor egészen elrejtem arcomat minden gonoszsága miatt, amelyet elkövetett, mert más istenekhez fordult.
[19] Most pedig írjátok le ezt az éneket! Tanítsd meg rá Izráel fiait, add a szájukba, mert ez az ének lesz a tanúm Izráel fiaival szemben.
[20] Mert beviszem őt arra a tejjel és mézzel folyó földre, amelyet esküvel ígértem meg atyáinak. Eszik, jóllakik, meghízik, és mégis más istenekhez fordul – azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek –, és megszegi szövetségemet.
[21] De amikor rászakad a sok baj és nyomorúság, akkor ez az ének, amely nem megy feledésbe utódai között sem, tanúskodni fog ellene, hogy ismertem szándékát, amelyet már most melenget, mielőtt még bevittem volna arra a földre, amelyet esküvel ígértem neki.
[22] Mózes leírta azon a napon ezt az éneket, és megtanította rá Izráel fiait.
[23] Majd megbízást adott Isten Józsuénak, Nún fiának, és ezt mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek!
[24] Amikor Mózes leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit elejétől végig,
[25] ezt parancsolta Mózes a lévitáknak, akik az Úr szövetségládáját hordozták:
[26] Fogjátok ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Isteneteknek, az Úrnak a szövetségládája mellé, hogy ott tanúskodjék ellened.
[27] Mert én tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy. Hiszen már most folytonosan lázadoztok az Úr ellen, amikor még köztetek élek, mi lesz akkor a halálom után?!
[28] Gyűjtsétek hozzám törzseitek összes véneit és elöljáróitokat, hadd mondjam el nekik ezeket az igéket, és hadd hívjam ellenük tanúul az eget és a földet.
[29] Mert tudom, hogy halálom után nagyon meg fogtok romlani, és letértek arról az útról, amelyet kijelöltem nektek. Ezért a távoli jövőben utolér majd benneteket a veszedelem, mert azt teszitek, amit rossznak lát az Úr, és kezetek csinálmányaival bosszantjátok őt.
[30] Ezután elmondta Mózes Izráel egész gyülekezetének füle hallatára ezt az éneket az utolsó szóig.