Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 4:09

[1] Ha azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked birtokul, találnak egy meggyilkolt embert, aki kint fekszik a mezőn, és nem lehet tudni, hogy ki ölte meg,

[2] akkor menjenek ki véneid és bíráid, és mérjék meg, milyen messze van a meggyilkolt a környező városoktól.

[3] Amelyik város legközelebb van a meggyilkolthoz, annak a városnak a vénei fogjanak egy üszőt, amellyel még nem dolgoztattak, amely még nem húzott igát.

[4] Vigyék az üszőt a város vénei egy állandó vizű patakhoz, ahol nem művelik és nem vetik be a földet, és szegjék nyakát az üszőnek ott a pataknál.

[5] Azután lépjenek elő a papok, Lévi fiai, mert őket választotta ki Istened, az Úr, hogy szolgáljanak neki, és áldást mondjanak az Úr nevével, és hogy az ő utasításuk szerint intézzenek el minden peres ügyet és minden testi sértést.

[6] A meggyilkolthoz legközelebb eső város vénei mind mossák meg a kezüket az üsző fölött, amelynek a nyakát szegték a pataknál.

[7] Azután jelentsék ki ezt: Nem a mi kezünk ontotta ki ezt a vért, és a mi szemünk nem látott semmit.

[8] Bocsáss meg, Uram, népednek, Izráelnek, amelyet megváltottál, és ne ródd fel az ártatlanul kiontott vért népednek, Izráelnek! Így bocsánatot nyernek a vérontásért.

[9] Így eltávolíthatod a magad köréből az ártatlanul kiontott vért, mert azt tetted, amit helyesnek lát az Úr.

[10] Ha háborúba vonulsz ellenséged ellen, és kezedbe adja azt Istened, az Úr, és foglyokat is ejtesz,

[11] majd a foglyok között meglátsz egy szép nőt, megkedveled, és feleségül akarod venni,

[12] akkor vidd be a házadba, ő pedig nyírja le a haját, és vágja le a körmét.

[13] Azután vesse le magáról azt a ruhát, amelyben foglyul ejtették, és lakjék a házadban, de hadd sirassa apját és anyját egy hónapig, és csak azután menj be hozzá. Így légy a férje, ő pedig a feleséged.

[14] Ha pedig később már nem tetszik neked, bocsásd őt szabadon! Pénzért nem adhatod el, de nem is tarthatod erővel magadnál, hiszen a magadévá tetted.

[15] Ha valakinek két felesége van, és az egyiket szereti, a másikat pedig gyűlöli, és ha fiút szül neki mind a szeretett, mind a gyűlölt, de a gyűlöltnek a fia az elsőszülött,

[16] akkor – ha majd felosztja birtokát a fiai között – nem teheti elsőszülöttjévé a szeretett feleség fiát a gyűlöltnek a fiával szemben, aki elsőnek született,

[17] hanem a gyűlölt feleség fiát kell elsőszülöttnek elismernie, és annak kétszeres részt kell adnia mindenéből, mert férfierejének első termése ő; őt illeti az elsőszülöttségi jog.

[18] Ha valakinek engedetlen és konok fia van, nem hallgat sem apjának, sem anyjának a szavára, és még ha megfenyítik, akkor sem hallgat rájuk,

[19] ragadja meg őt apja és anyja, vigyék ki városuk véneihez a helység kapujába,

[20] és így szóljanak a város véneihez: Ez a fiú engedetlen és konok, nem hallgat a szavunkra, dorbézoló és részeges.

[21] Akkor városának összes férfija kövezze őt együtt halálra! Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! Egész Izráel hallja meg ezt, és féljen!

[22] Ha valakit halálra ítélnek a vétkéért, és kivégzik, ha fára akasztod,

[23] ne maradjon holtteste éjjelre a fán. Temesd el még aznap, mert átkozott Isten előtt az akasztott ember. Ne tedd tisztátalanná földedet, amelyet Istened, az Úr ad neked örökségül!

Második — Chapters