[1] Ti az Úrnak, a ti Isteneteknek a gyermekei vagytok. Ne vagdossátok hát össze magatokat halottért, a homlokotok fölött se nyírjátok kopaszra a fejeteket!
[2] Hiszen te Istenednek, az Úrnak szent népe vagy. Téged választott ki az Úr valamennyi nép közül, amely a földön él, hogy az ő tulajdon népe légy.
[3] Ne egyetek meg semmit, ami utálatos!
[4] Ezek azok az állatok, amelyeket megehettek: a marhát, a juhot és a kecskét,
[5] a szarvast, a gazellát és az őzet, a zergét, az antilopot, a bölényt és a vadkecskét,
[6] és megehettek minden kérődző állatot, amely hasított körmű, mégpedig egészen kettéhasadt a két körme.
[7] De nem ehetitek meg a kérődzők és a hasított körműek közül ezeket: a tevét, a nyulat és a hörcsögöt, mert kérődzők ugyan, de nem hasított körműek, ezért tisztátalanok a számotokra.
[8] A disznó is legyen tisztátalan a számotokra, mert hasított körmű ugyan, de nem kérődzik. Ne egyetek a húsukból, sőt még a tetemüket se érintsétek!
[9] Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek mindazt, aminek uszonya és pikkelye van.
[10] De nem ehettek meg semmi olyat, amelynek nincs uszonya és pikkelye; ezek számotokra tisztátalanok!
[11] Minden tiszta madarat megehettek.
[12] De nem ehetitek meg ezeket: a sast, a keselyűt és a halászsast,
[13] a sólymot, a héját és a kányaféléket,
[14] mindenfajta hollót;
[15] a struccot, a baglyot, a sirályt és a karvalyféléket;
[16] a kuvikot, a fülesbaglyot és a bölömbikát;
[17] a pelikánt, a dögkeselyűt és a vöcsköt;
[18] a gólya- és szarkaféléket, a búbos bankát és a denevért.
[19] A kisebb szárnyas állatok is legyenek a számotokra mind tisztátalanok: ne egyétek meg azokat!
[20] A tiszta szárnyasokat mind megehetitek.
[21] Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot. A lakóhelyeden élő jövevénynek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el idegennek, hiszen te Istenednek, az Úrnak szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyjának tejében!
[22] Add meg a tizedet vetésed minden terméséből, ami a mezőn évről évre terem!
[23] Az Úrnak, a te Istenednek színe előtt edd meg, azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakjék a neve. Ezt tedd gabonádnak, mustodnak és olajodnak a tizedével, marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjével. Így tanuld meg félni Istenedet, az Urat mindenkor!
[24] De ha túlságosan hosszú odáig az út, és nem tudod odavinni, mert messze van tőled az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, hogy oda helyezze nevét, pedig megáldott Istened, az Úr,
[25] akkor add el pénzért, a kapott pénzt tedd erszénybe, és úgy menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az Úr.
[26] Vásárolj a pénzen bármit, amit kívánsz: marhát vagy juhot, bort vagy egyéb részegítő italt, bármit, amit csak megkívánsz, és egyél ott Istenednek, az Úrnak színe előtt, és örvendezz házad népével együtt!
[27] A lakóhelyeden élő lévitáról se feledkezz meg, mert neki nincs birtokrésze és öröksége, mint neked.
[28] Minden harmadik esztendő végén vedd ki annak az évnek a terméséből az egész tizedet, és raktározd el lakóhelyeden,
[29] hogy ha majd eljön a lévita, akinek nincs birtokrésze és öröksége, mint neked, meg a jövevény, az árva és az özvegy, akik lakóhelyeden élnek, ők is ehessenek, és jóllakhassanak. Így megáldja Istened, az Úr kezed minden munkáját, amit csak végzel.