[1] Így szól az Úr: Pusztító szelet küldök Babilóniára, Káldea lakói ellen.
[2] Idegeneket küldök Babilónia ellen, akik szélnek szórják, és elpusztítják országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján.
[3] Az íjász feszítse íját, és öltse föl páncélját! Ne kíméljétek ifjait, irtsátok ki egész seregét!
[4] Hulljanak a halálra sebzettek a káldeusok földjén és az utcáin azok, akiket ledöftek!
[5] Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük, a Seregek Ura, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben.
[6] Meneküljetek Babilonból, mindenki mentse az életét, el ne vesszetek az ő bűne miatt! Mert az Úr bosszúállásának ideje ez, megfizet neki tetteiért.
[7] Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, megrészegítette az egész földet. Borából ittak a népek, ezért vesztették eszüket a népek.
[8] Hirtelen esett el Babilon, összeomlott, jajgassatok miatta! Szerezzetek balzsamot sebére, hátha meggyógyul!
[9] Gyógyítgattuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok hát, induljon mindenki a saját hazájába! – mert ítélete felcsapott az égig, a fellegekig emelkedett.
[10] Igazságot szolgáltatott nekünk az Úr. Jöjjetek, beszéljük el a Sionon, hogy mit tett az Úr, a mi Istenünk!
[11] Hegyezzétek a nyilakat, készítsétek elő a pajzsokat! Fölindította az Úr a méd királyok lelkét, mert azt akarja, hogy feldúlják Babilont. Bizony, az Úr bosszúállása ez, bosszút áll templomáért.
[12] Tűzzétek ki a hadijelvényeket Babilon falaival szemben, erősítsétek meg az őrséget! Helyezzetek el őrszemeket, állítsatok lesbe csapatokat! Mert az Úr elhatározta és végre is hajtja, amit megmondott Babilon lakóiról.
[13] Te nagy vizek mellett lakó, kincsekben gazdag nép, eljött a véged, rablásod véget ért!
[14] Megesküdött önmagára a Seregek Ura: Ha annyi embered volna is, mint a sáska, akkor is fölhangzik majd fölötted a diadalének!
[15] Az Úr ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget.
[16] Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen, felhőt hoz fel a föld széléről, villámokat alkot az esőhöz, és szelet bocsát ki kamráiból.
[17] Megáll a tudománya minden embernek, szégyent vall bálványával minden ötvös, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek!
[18] Hitvány és nevetséges dolgok azok, semmivé lesznek a megtorlás idején.
[19] De nem ilyen Jákób osztályrésze, mert ő a mindenség formálója, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve!
[20] Kalapácsom voltál, fegyverem. Népeket zúztam össze veled, országokat pusztítottam el.
[21] Összezúztam veled lovat és lovasát, összezúztam veled harci kocsit és kocsisát.
[22] Összezúztam veled férfit és nőt, összezúztam veled öreget és fiatalt, összezúztam veled ifjat és szüzet.
[23] Összezúztam veled pásztort és nyáját, összezúztam veled földművest és igás állatait, összezúztam veled helytartókat és elöljárókat.
[24] Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az Úr.
[25] Én most ellened fordulok, rombolás hegye, aki az egész földet rombolod! – így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened, lehengerítlek a sziklákról, és égő heggyé teszlek!
[26] Nem vesznek belőled sarokkövet, sem alapkövet, mert elpusztulsz örökre! – így szól az Úr.
[27] Tűzzetek ki hadijelvényeket a földön, fújjátok meg a kürtöt a népek között! Indítsátok ellene a népeket, hívjátok ellene Ararát, Minní és Askenáz országait! Nevezzetek ki összeírókat, vonultassátok fel a lovasságot, mint roppant sáskahadat!
[28] Indítsátok ellene a népeket, a médek királyait, helytartóit, minden elöljáróját és az uralmuk alatt álló egész földet!
[29] Megrendül a föld és megvonaglik, mert beteljesednek Babilonon az Úr szándékai, amikor Babilon földjét lakatlan pusztasággá teszi.
[30] Feladták a harcot Babilon vitézei, az erődökbe húzódtak. Odalett a bátorságuk, olyanok lettek, mint az asszonyok. Fölgyújtották Babilon házait, összetörték zárait.
[31] Futár futárt ér, hírnök hírnököt. Hozzák már a hírt Babilon királyának, hogy betörtek városába mindenfelől;
[32] elfoglalták a gázlókat, fölgyújtották az őrhelyeket, a harcosokat rémület fogta el.
[33] Mert így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Úgy van most Babilon leánya, mint amikor csépléshez döngölik a szérűt: még egy kis idő, és eljön számára az aratás ideje!
[34] Felfalt, kisemmizett engem Nebukadneccar, Babilónia királya, és aztán félretett, mint egy üres edényt. Elnyelt, mint egy sárkány, megtöltötte hasát csemegéimmel, aztán félredobott.
[35] A rajtam elkövetett erőszak szálljon Babilonra – mondja ezt Sion lakója! Vérem Káldea lakóira – mondja ezt Jeruzsálem!
[36] Ezért így szól az Úr: Íme, én perlem peredet, én állok bosszút érted! Kiszárítom tengerét, kiapasztom forrását.
[37] Kőhalommá lesz Babilon, sakálok tanyájává. Megborzad és felszisszen, aki látja, hogy lakatlanná vált.
[38] Együtt ordítanak, mint az oroszlánok, morognak, mint a fiatal hímek.
[39] Mikor fölhevülnek, lakomát készítek nekik, leitatom őket, hadd vigadjanak, aludjanak aztán örök álmot, és ne ébredjenek föl! – így szól az Úr.
[40] Vágóhídra viszem őket, mint a bárányokat, mint a kosokat és a bakokat.
[41] Jaj, hogy elfoglalták Sésakot, leigázták az egész föld büszkeségét! Jaj, milyen pusztaság lett Babilon a népek között!
[42] Rázúdult Babilonra a tenger, hullámainak özöne elborította.
[43] Városai pusztasággá lettek, kiszikkadt földdé és pusztává, olyan országgá, ahol senki sem lakik, és nem fordul meg arra senki emberfia.
[44] Megbüntetem Bélt Babilonban, és kiszedem a szájából, amit elnyelt. Nem özönlenek hozzá többé a népek, Babilon várfala is leomlik.
[45] Jöjj ki onnan, népem, mindenki mentse az életét, hogy el ne érje az Úr izzó haragja!
[46] Ne lágyuljon meg a szívetek, és ne rémítsenek meg titeket a hírek, amelyek bejárják a földet, mert egyik évben ilyen hír jön, a másik évben amolyan, ha erőszak is lesz úrrá a földön, és ha uralkodó tör majd uralkodó ellen!
[47] Mert eljön az az idő, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt. Egész országa megszégyenül, és hullanak benne a halálra sebzettek.
[48] Ujjongani fog Babilon bukásán az ég, a föld és minden, ami bennük van. Mert pusztítók törnek rá északról – így szól az Úr.
[49] Babilonnak is el kell esnie Izráel halálra sebzettjeiért, ahogyan Babilon miatt hullottak az egész földön a halálra sebzettek.
[50] Menjetek, akik a fegyvertől megmenekültetek, meg ne álljatok! Gondoljatok a távolból is az Úrra, jusson eszetekbe Jeruzsálem!
[51] Szégyenkeztünk, mert gyalázkodást kellett hallanunk, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek az Úr házának a szentélyére.
[52] Azért eljön az az idő – így szól az Úr –, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt, és egész országában halálra sebzettek hörögnek.
[53] Ha az égig emelkedik is Babilon, és ha hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök – így szól az Úr.
[54] Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és nagy összeomlás zaja a káldeusok országából.
[55] Mert elpusztítja az Úr Babilont, elnémítja benne a nagy hangoskodást, ha úgy zúgnának is hullámai, mint a nagy vizek, és visszhangzanék harsogásuk.
[56] Mert pusztító tör Babilonra, elfogják vitézeit, összetörik íjukat, mert a megtorlás Istene, az Úr bizonyosan megfizet.
[57] Leitatom vezetőit, bölcseit, helytartóit, elöljáróit és vitézeit, aludjanak örök álmot, és nem ébrednek föl! – így szól a Király, akinek Seregek Ura a neve.
[58] Így szól a Seregek Ura: Babilon széles várfalát földig lerombolják, és magas kapui tűzben égnek el. Így dolgoznak a népek semmiért; a nemzetek a tűznek fáradoznak.
[59] Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt.
[60] Jeremiás ugyanis leírta egy tekercsre azt a sok veszedelmet, amely Babilont fogja érni; mindazokat az igéket, amelyek megírattak Babilonról.
[61] Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket,
[62] és ezt mondd: Uram, te kijelentetted, hogy elpusztítod ezt a helyet, és nem lakik majd benne sem ember, sem állat, hanem pusztaság marad örökre!
[63] Miután felolvastad ezt a tekercset, köss rá egy követ, dobd bele az Eufráteszbe,
[64] és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá! Eddig tartanak Jeremiás beszédei.