Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 6:53

[1] Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és szétszélesztik legelőm nyáját! – így szól az Úr.

[2] Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem törődtetek vele. Hát én majd törődöm veletek és gaztetteitekkel! – így szól az Úr.

[3] Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam őket, és visszahozom őket legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak.

[4] Olyan pásztorokat adok melléjük, akik majd jól pásztorolják őket. Nem kell többé rettegniük és ijedezniük, számolgatni sem kell őket – így szól az Úr.

[5] Eljön majd az idő – így szól az Úr –, amikor igaz sarjadékot támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, törvényesen és igazságosan jár el az országban.

[6] Az ő napjaiban szabad lesz Júda, Izráel is biztonságban él, és így fogják nevezni: Az Úr a mi igazságunk!

[7] Eljön majd az idő – így szól az Úr –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről,

[8] hanem azt, hogy él az Úr, aki fölhozta, hazahozta Izráel házának utódait észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket; és a maguk földjén fognak lakni.

[9] A prófétákról: Összetört a szívem, reszket minden csontom. Olyan vagyok, mint a részeg, és mint aki bortól lett mámoros, ha az Úrra és szent igéjére gondolok.

[10] Mert tele van az ország házasságtörőkkel, átkozódás miatt gyászol a föld, és szárazak a puszta legelői. Törekvésük gonosz, erejük a jogtalanság.

[11] Próféta és pap egyaránt elvetemült, még házamban is megtalálom gonoszságukat – így szól az Úr.

[12] Ezért síkossá válik útjuk, a homályban elcsúsznak és elesnek rajta, mert veszedelmet hozok rájuk, büntetésük esztendejét! – így szól az Úr.

[13] Samária prófétáinál botrányos dolgot látok: Baal nevében prófétálnak, és félrevezetik népemet, Izráelt.

[14] Jeruzsálem prófétáinál borzasztó dolgokat látok: házasságtörők, hazugságban élnek, bátorítják a gonosztevőket, ezért senki sem tér meg gonoszságából. Olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma, lakói pedig, mint Gomora.

[15] Így szól tehát a Seregek Ura a próféták ellen: Ürömmel etetem meg őket, és méreggel itatom meg őket, mert Jeruzsálem prófétái terjesztik az elvetemültséget az egész országban.

[16] Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassatok a próféták szavára, amikor prófétálnak nektek; bolonddá tesznek benneteket! Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott.

[17] Váltig mondják azoknak, akik megvetnek engem: Azt mondja az Úr, hogy békességetek lesz! És ezt mondják mindazoknak, akik megátalkodott szívük szerint élnek: Nem jön rátok veszedelem!

[18] Mert ki volt jelen az Úr tanácsülésén, ki látta őt, és hallotta igéjét? Ki figyelt igéjére, és ki hallgatta engedelmesen?

[19] Íme, az Úr forgószele, lángoló haragja árad, mint kavargó szélvész kavarog a bűnösök feje fölött.

[20] Nem szűnik az Úr haragja, amíg el nem végzi és meg nem valósítja szíve szándékait. Az utolsó napokban értitek majd meg ennek az értelmét.

[21] Nem küldtem e prófétákat, mégis igyekeztek; nem szóltam hozzájuk, mégis prófétáltak.

[22] Ha tanácsülésemen ott lettek volna, akkor az én igéimet hirdetnék népemnek, megtérítenék őket gonosz útjukról és gaztetteikből.

[23] Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr –, hanem Isten vagyok a távolban is!

[24] El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? – így szól az Úr.

[25] Hallottam, hogy mit mondanak a próféták, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam, álmot láttam!

[26] Meddig tart még ez? Mit forgatnak a hazugságot prófétáló próféták a fejükben, mikor saját szívük csalárdságát prófétálják?

[27] El akarják talán feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal, amelyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan Baal kedvéért őseik is elfeledték nevemet?

[28] Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr.

[29] Nem olyan-e az én igém, mint a tűz – így szól az Úr –, vagy mint a sziklazúzó pöröly?

[30] Ezért rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik egymástól lopkodják igéimet!

[31] Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik csak a szájukat járatják, és azt állítják, hogy az kijelentés.

[32] Rátámadok az olyan prófétákra, akik hazug álmaikat beszélik el – így szól az Úr –, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel. Pedig nem küldtem őket, nem adtam parancsot nekik, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr.

[33] Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap, hogy mi az Úr ígérete, akkor ezt mondd nekik: Az az ígéret, hogy elvetlek benneteket – így szól az Úr.

[34] Ha egy próféta, pap vagy a nép az Úr ígéretéről beszél, megbüntetem azt az embert háza népével együtt.

[35] Csak azt kérdezhetitek egymástól, egyik ember a másiktól, hogy mit válaszolt az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr!

[36] De az Úr ígéretét ne emlegessétek többé, mert az ígéret csak emberi beszéd, amellyel megváltoztatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, Istenünknek az igéjét.

[37] Csak azt lehet kérdezni a prófétától, hogy mit válaszolt neki az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr!

[38] Ha azonban az Úr ígéretéről beszéltek, akkor így szól az Úr: Mivel ki mertétek mondani azt, hogy az Úr ígérete, noha üzentem nektek, hogy ne beszéljetek az Úr ígéretéről,

[39] ezért fölemellek benneteket, és elvetlek benneteket színem elől azzal a várossal együtt, amelyet nektek és őseiteknek adtam.

[40] Örök szégyennel és örök gyalázattal sújtalak titeket, amely soha nem megy majd feledésbe!

Jeremiás — Chapters