[1] Ezután egész Izráel összegyűlt Dávidhoz Hebrónba, és ezt mondta: Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk!
[2] Azelőtt is, amikor még Saul volt a király, te vezetted harcba és hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked Istened, az Úr: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel népemnek, Izráelnek a fejedelme!
[3] Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.
[4] Ezután Dávid egész Izráellel együtt elment Jeruzsálem, azaz Jebúsz alá, ahol a jebúsziak voltak az ország őslakói.
[5] Jebúsz lakói ezt mondták Dávidnak: Ide ugyan nem jössz be! Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa.
[6] Azt mondta Dávid: Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az lesz a fővezér! Mivel elsőnek Jóáb, Cerújá fia jutott föl, ő lett a fővezér.
[7] Azután letelepedett Dávid a sziklavárban, ezért nevezték el azt Dávid városának.
[8] És Dávid kiépítette a várost körös-körül, a Milló-erődöt és környékét, Jóáb pedig a város többi részét állította helyre.
[9] Dávid egyre jobban emelkedett, mert vele volt a Seregek Ura.
[10] Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik támogatták őt az uralkodásban, és egész Izráellel együtt királlyá tették az Úr igéje szerint, melyet Izráelről mondott.
[11] Ezek voltak szám szerint Dávid vitézei: Josobám, Hakmóní fia, egy főtiszt, aki úgy forgatta a lándzsáját, hogy egy alkalommal háromszáz embert döfött le.
[12] Azután Eleázár, az ahóhi Dódónak a fia, egyike a három vitéznek.
[13] Ő volt Dávid mellett Efesz-Dammímban, ahova a filiszteusok harcra gyülekeztek. A mező egy darabja árpával volt ott bevetve. Amikor a hadinép megfutamodott a filiszteusok előtt,
[14] ők megálltak annak a darab földnek a közepén, megvédték azt, és megverték a filiszteusokat. Így adott az Úr nagy győzelmet.
[15] Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz a kősziklára, az Adullám-barlangba, amikor a filiszteusok serege a Refáím-völgyben táborozott.
[16] Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél.
[17] Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől!
[18] Erre ez a három ember áttört a filiszteus táboron, vizet merített Betlehemben a kapu melletti kútból, elhozták, és odavitték Dávidnak. Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak,
[19] és ezt mondta: Isten mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Igyam meg azoknak az embereknek a vérét, akik kockára tették az életüket?! Mert az életüket tették kockára, amikor azt elhozták. Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz.
[20] Abísaj, Jóáb testvére volt ennek a háromnak a parancsnoka. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a három közül.
[21] A három közül a másik kettőnél tekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl.
[22] A Kabceélból való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Móáb két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett.
[23] Ugyanő vágott le egy öt könyök magas egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében akkora lándzsa volt, mint a szövőszék tartófája. Ő meg csak bottal ment rá, de kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg.
[24] Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz.
[25] Tekintélyes volt a harminc között, de a háromnak nem ért a nyomába. Dávid a testőrök vezetőjévé tette.
[26] Kiváló vitézek voltak: Aszáél, Jóáb testvére, Elhánán, a betlehemi Dódó fia,
[27] a haróri Sammót, a pelóni Helec,
[28] a tekóai Írá, Ikkés fia, az anátóti Abíezer,
[29] a húsái Szibbekaj, az ahóhi Ílaj,
[30] a netófái Mahraj, a netófái Héled, Baaná fia,
[31] a benjámini Gibeából való Ítaj, Ríbaj fia, a pirátóni Benájá,
[32] a nahalé-gaasi Húraj, az arbai Abíél,
[33] a baharúmi Azmávet, a saalbóni Eljahbá,
[34] a gizóni Hásém fiai, a harári Jónátán, Ságé fia,
[35] a harári Ahíám, Szákár fia, Elífal, Úr fia,
[36] a mekérai Héfer, a pelóni Ahijjá,
[37] a karmeli Hecró, Naaraj, Ezbaj fia,
[38] Jóél, Nátán testvére, Mibhár, Hagrí fia,
[39] az ammóni Celek meg a béróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója,
[40] a jeteri Írá, a jeteri Gáréb,
[41] a hettita Úriás, Zábád, Ahlaj fia,
[42] Adíná, a rúbeni Sízá fia, a rúbeniek egyik főembere és vele még harmincan;
[43] Hánán, Maaká fia, és a mitni Jósáfát,
[44] az asterái Uzzijjá, az aróéri Hótám fiai: Sámá és Jeíél,
[45] Simrí fia, Jedíaél és testvére, a tíci Jóhá,
[46] a mahavimi Elíél, Elnaam fiai: Jeríbaj és Jósavjá, a móábi Jitmá,
[47] Elíél, Óbéd és a mecóbájái Jaaszíél.