[1] Azután így beszélt Mózeshez az Úr Móáb síkságán, Jerikóval szemben, a Jordán mellett:
[2] Parancsold meg Izráel fiainak, hogy a birtokul kapott örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakóhelyül. A városok körül levő legelőket is adjátok a lévitáknak.
[3] Lakjanak ezekben a városokban, a hozzájuk tartozó legelőket pedig használják nyájaiknak, jószáguknak és mindenféle állatuknak.
[4] Azoknak a városoknak a legelői, amelyeket a lévitáknak adtok, a város falától kifelé körös-körül ezerkönyöknyire terjedjenek.
[5] A városon kívül a keleti oldalát kétezer könyöknek mérjétek, a déli oldalát kétezer könyöknek, a nyugati oldalát kétezer könyöknek és az északi oldalát is kétezer könyöknek, úgy, hogy a város középen legyen. Így mérjétek ki ezeknek a városoknak a legelőit.
[6] Azok közül a városok közül, amelyeket a lévitáknak adtok, legyen hat menedékváros. Ezeket arra a célra jelöljétek ki, hogy oda menekülhessen a gyilkos. Rajtuk kívül negyvenkét várost adjatok.
[7] Összesen tehát negyvennyolc várost adjatok a lévitáknak a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt.
[8] Úgy adjátok ki Izráel fiainak birtokából ezeket a városokat, hogy akinek több jutott, attól többet, akinek kevesebb, attól kevesebbet vegyetek el. Mindegyik törzs aszerint adjon városaiból a lévitáknak, hogy milyen nagy a neki kiosztott örökség.
[9] Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
[10] Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére,
[11] válasszatok ki magatoknak olyan városokat, amelyek a menedékvárosaitok lesznek. Oda meneküljön a gyilkos, ha nem szándékosan öl meg valakit.
[12] Szolgáljanak nektek ezek a városok menedékül a bosszúálló elől, hogy ne haljon meg a gyilkos, amíg oda nem áll a közösség elé ítéletre.
[13] Hat várost jelöljetek ki magatoknak menedékvárosul.
[14] Három várost jelöljetek ki a Jordánon innen, és három várost jelöljetek ki Kánaán földjén: ezek legyenek a menedékvárosok.
[15] Legyen ez a hat város menedékül Izráel fiainak és a jövevényeknek meg a köztük lakó betelepülteknek, hogy oda menekülhessen mindenki, aki nem szándékosan ölt meg valakit.
[16] Ha valaki úgy megüti vasszerszámmal a másikat, hogy belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
[17] Ha valaki a kezébe kerülő kővel, amely halált okozhat, úgy megüti a másikat, hogy az belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
[18] Vagy ha valaki a kezébe kerülő faeszközzel, amely halált okozhat, úgy üti meg a másikat, hogy az belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
[19] Maga a bosszúálló rokon ölje meg a gyilkost. Megölheti ott, ahol ráakad.
[20] Ha valaki gyűlöletből ellöki a másikat, vagy ha ártó szándékkal dobja meg úgy, hogy belehal,
[21] vagy ha ellenséges indulatában kézzel üti meg a másikat úgy, hogy az belehal, halállal kell lakolnia annak, aki megütötte, mert gyilkos az. A bosszúálló megölheti a gyilkost ott, ahol ráakad.
[22] De ha csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül taszította el, vagy nem ártó szándékkal dobta meg valamivel a másikat,
[23] vagy ráejtett figyelmetlenségből a másikra egy követ, amely halált okozhat, és az belehalt, pedig nem is volt ellensége, és nem kereste a vesztét,
[24] akkor a közösség ítéljen a tettes és a bosszúálló ügyében ezen előírások szerint.
[25] Mentse meg a közösség a gyilkost a bosszúállótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova menekült. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap.
[26] De ha el meri hagyni a gyilkos annak a menedékvárosnak a határát, ahova menekült,
[27] és rátalál a bosszúálló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a bosszúálló a gyilkost. Nem terheli vér,
[28] mert annak a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.
[29] Ez legyen a törvény rendelkezése mindenütt, ahol laktok, nemzedékről nemzedékre!
[30] Ha egy ember agyonüt valakit, csak tanúk szavára szabad a gyilkost kivégezni. Egy tanú vallomása azonban nem elég a halálos ítélethez.
[31] Nem szabad elfogadni váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálra méltó bűnt követett el: az ilyen halállal lakoljon!
[32] De ha valaki menedékvárosba menekült, attól sem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen és a saját földjén lakhasson.
[33] Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok, mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiontott vérért, csak annak a vérével, aki kiontotta.
[34] Ne tegyétek tisztátalanná azt a földet, amelyen laktok, és ahol én is lakozom, mert én, az Úr Izráel fiai között lakozom.