[1] Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
[2] Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután elődeid mellé kerülsz.
[3] Azután így beszélt Mózes a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, és támadják meg Midjánt, hogy bosszút álljanak Midjánon az Úrért.
[4] Ezret küldjetek egy-egy törzsből, Izráel mindegyik törzséből a harcba.
[5] Kivezényeltek tehát Izráel soraiból törzsenként ezret: tizenkétezer harcra fölfegyverzett embert.
[6] Azután csatába küldte őket Mózes, törzsenként ezret; velük együtt csatába küldte Fineást, Eleázár pap fiát is, mert ő kezelte a szent eszközöket és a riadót jelző harsonákat.
[7] Csatába is szálltak Midján ellen, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr, és megöltek minden férfit.
[8] Midján királyait is megölték azokkal, akiket lemészároltak: Evít, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bálámot, Beór fiát is.
[9] Midján asszonyait és gyermekeit azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elvitték zsákmányként minden állatukat, jószágukat és egész vagyonukat.
[10] Fölperzseltek lakóhelyükön minden várost és sátortábort.
[11] Azután fogták az egész zsákmányt és az összes megszerzett embert és állatot,
[12] és odavitték Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiai közösségéhez a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
[13] Mózes, Eleázár pap és a közösség összes fejedelme kivonult eléjük a táboron kívülre.
[14] De Mózes megharagudott a hadsereg vezetőire, az ezredesekre és a századosokra, akik hazatértek a megvívott harcból.
[15] Ezt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az egész asszonynépet?!
[16] Hiszen ők csábították hűtlenségre az Úr ellen Izráel fiait Bálám tanácsa szerint Peór kedvéért! Ezért érte csapás az Úr közösségét.
[17] Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket, és öljetek meg minden nőt is, akinek már volt dolga férfival úgy, hogy vele hált.
[18] De hagyjatok életben magatoknak minden leánygyermeket, aki még nem ismeri a férfival való hálást.
[19] Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Mindaz, aki megölt valakit, vagy megérintett egy elesettet, tisztítsa meg magát a harmadik napon és a hetedik napon: ti is, meg a foglyaitok is.
[20] Tisztítsatok meg minden ruhát, bőrholmit, kecskeszőrkészítményt és minden faeszközt.
[21] Eleázár pap pedig ezt mondta a katonáknak, akik megjárták a háborút: Ez a törvény rendelkezése, amelyet megparancsolt Mózesnek az Úr:
[22] Az arany-, ezüst-, réz-, meg a vas-, ón- és ólomholmit,
[23] mindazt, ami tűzálló, tartsátok tűzbe, hogy megtisztuljon, de még tisztítóvízzel is tisztítsátok meg. Ami pedig nem tűzálló, azt merítsétek vízbe!
[24] Ruhátokat is mossátok ki a hetedik napon, hogy tiszták legyetek. Azután bejöhettek a táborba.
[25] Azután ezt mondta Mózesnek az Úr:
[26] Számold össze a foglyokat, az elfogott embereket és állatokat, Eleázár pappal és a közösség családfőivel együtt.
[27] Felezd meg a zsákmányt a hadba vonult harcosok és az egész közösség között.
[28] Végy el egy részt az Úrnak a hadba vonult harcosoktól, ötszázból egyet: embert, marhát, szamarat és juhot egyaránt.
[29] Abból a feléből vegyétek el, ami nekik jutott, és add azt Eleázár papnak az Úrnak szóló felajánlásként.
[30] Az Izráel fiainak jutott feléből pedig végy el ötvenenként egyet: embert és marhát, szamarat meg juhot, mindenféle állatot. Add azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál végzik a tennivalókat.
[31] Mózes és Eleázár pap úgy járt el, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
[32] Ez volt az, ami a megszerzett zsákmányból megmaradt; abból, amit zsákmányolt a hadinép: hatszázhetvenötezer juh,
[33] hetvenkétezer marha,
[34] hatvanegyezer szamár
[35] és harminckétezer ember: azok a nők, akik nem ismerték a férfival való hálást.
[36] Ennek az a fele, amely a hadba vonultak része volt, szám szerint a következő volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
[37] ebből az Úrnak járó rész hatszázhetvenöt juh volt;
[38] harminchatezer marha, ebből az Úrnak járó rész hetvenkettő volt;
[39] harmincezer-ötszáz szamár, ebből az Úrnak járó rész hatvanegy volt;
[40] és tizenhatezer ember, közülük az Úrnak járó rész harminckét lélek volt.
[41] Mózes átadta Eleázár papnak az Úrnak felajánlott részt, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
[42] Az Izráel fiainak jutott felerész, amelyet elvett Mózes a harcosoktól,
[43] tehát a közösségre eső felerész ennyi volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
[44] harminchatezer marha,
[45] harmincezer-ötszáz szamár
[46] és tizenhatezer ember.
[47] Az Izráel fiainak jutott felerészből elvett Mózes minden ötven emberből és állatból egyet, és odaadta azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál végezték a tennivalóikat, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
[48] Akkor odamentek Mózeshez a sereg egységeinek a parancsnokai, az ezredesek és a századosok,
[49] és ezt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid, összeszámoltuk a ránk bízott harcosokat, és senki sem hiányzik közülünk.
[50] Ezért elhoztuk mindnyájan az Úrnak szóló áldozatul az arany ékszereket, ki-ki amit talált: a bokaláncokat és karpereceket, a gyűrűket, fülbevalókat és nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az Úr előtt.
[51] Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat, csupa mesterművet.
[52] Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok felajánlottak az Úrnak, tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt;
[53] a katonáik pedig a saját zsákmányukat megtartották maguknak.
[54] Mózes és Eleázár pap átvették az aranyat az ezredesektől és századosoktól, és bevitték a kijelentés sátrába az Úr elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.