[1] Egy döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő olaja; egy kis ostobaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél.
[2] A bölcs ember gondolatai a jóra, az ostoba gondolatai a rosszra irányulnak.
[3] Akármerre jár is az ostoba: Őbelőle hiányzik az ész, mégis azt gondolja, hogy mindenki más az ostoba.
[4] Ha az uralkodó haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a higgadtság nagy vétkeket akadályoz meg!
[5] Láttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt, amely a hatalmasok tévedéséből következik:
[6] az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az érdemesek pedig alacsony sorsra jutnak.
[7] Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket gyalog járni, mintha rabszolgák volnának.
[8] Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a kőkerítést, azt megmarja a kígyó.
[9] Aki követ fejt, megsértheti magát, és aki fát hasogat, veszedelemben forog.
[10] Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos!
[11] Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya.
[12] A bölcs embert kedvessé teszik saját szavai, az ostobát pedig saját szája teszi tönkre.
[13] Beszédének a kezdete butaság, és a vége szörnyű ostobaság.
[14] Az ostoba szaporítja a szót, pedig nem tudja senki, hogy mi fog történni. Ki is tudná megmondani, hogy mit hoz a jövő?
[15] Az ostobát úgy kifárasztja a munkája, hogy a városba sem tud bemenni.
[16] Jaj neked, ország, ha királyod gyermek, és vezetőid már reggel lakomáznak!
[17] Boldog vagy, ország, ha királyod nemes ember, és vezetőid a rendes időben étkeznek, önuralommal és nem részegeskedve!
[18] Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető.
[19] Mulatság kedvéért rendeznek lakomát, és vidámmá teszi az életet a bor, de pénz kell mindehhez.
[20] Még gondolatodban se átkozd a királyt, és hálószobádban se átkozd a gazdagot! Mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is elárulja a beszédet.