[1] Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, a ki a királyok leverésébõl visszatérõ Ábrahámmal találkozván, õt megáldotta,
[2] A kinek tizedet is adott Ábrahám mindenbõl: a ki elsõben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya,
[3] Apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké.
[4] Nézzétek meg pedig, mily nagy ez, a kinek a zsákmányból tizedet is adott Ábrahám, a pátriárka;
[5] És bár azoknak, kik a Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatjok van, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptõl, azaz az õ atyafiaiktól, jóllehet õk is az Ábrahám ágyékából származtak;
[6] De az, a kinek nemzetsége nem azok közül való, tizedet vett Ábrahámtól, és az ígéretek birtokosát megáldotta,
[7] Pedig minden ellenmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.
[8] És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, a ki bizonyság szerint él:
[9] És hogy úgy szóljak, Ábrahámnál fogva tized vétetett Lévitõl is, a tizedszedõtõl,
[10] Mert õ még az atyja ágyékában vala, a mikor annak elébe ment Melkisédek.
[11] Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ez alatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint és ne az Áron rendje szerint?
[12] Mert a papság megváltozásával szükségképen megváltozik a törvény is.
[13] Mert a kirõl ezek mondatnak, az más nemzetségbõl származott, a melybõl senki sem szolgált az oltár körül;
[14] Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadott, a mely nemzetségre nézve semmit sem szólott Mózes a papságról.
[15] És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elõ más pap,
[16] A ki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett.
[17] Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint.
[18] Mert az elõbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erõtelen és haszontalan,
[19] Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, a mely által közeledünk az Istenhez.
[20] És a mennyiben nem esküvés nélkül való, mert amazok esküvés nélkül lettek papokká,
[21] De ez esküvéssel, az által, a ki azt mondá néki: Megesküdött az Úr, és nem bánja meg, te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint:
[22] Annyiban jobb szövetségnek lett kezesévé Jézus.
[23] És amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak:
[24] De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága.
[25] Ennekokáért õ mindenképen idvezítheti is azokat, a kik õ általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.
[26] Mert ilyen fõpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplõtelen, a bûnösöktõl elválasztott, és a ki az egeknél magasságosabb lõn,
[27] A kinek nincs szüksége, mint a fõpapoknak, hogy napról-napra elõbb a saját bûneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozván.
[28] Mert a törvény gyarló embereket rendel fõpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút.