[1] Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá õt minden ellenségeinek kezébõl, és a Saul kezébõl.
[2] És monda: Az Úr az én kõsziklám és kõváram, és szabadítóm nékem.
[3] Az Isten az én erõsségem, õ benne bízom én. Paizsom nékem õ s idvességemnek szarva, erõsségem és oltalmam. Az én idvezítõm, ki megszabadítasz az erõszakosságtól.
[4] Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtõl.
[5] Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
[6] A pokol kötelei vettek körül, S a halál tõrei estek reám.
[7] Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyérõl szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
[8] Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Õ.
[9] Füst szállt fel orrából, És emésztõ tûz szájából, Izzószén gerjedt belõle.
[10] Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
[11] A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
[12] Sötétségbõl maga körül sátrakat emelt, Esõhullást, sürû felhõket.
[13] Az elõtte levõ fényességbõl Izzó szenek gerjedének.
[14] És dörgött az égbõl az Úr, És a Magasságos hangot adott.
[15] Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
[16] És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétõl, Orra leheletének fúvásától.
[17] Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekbõl kihúzott engem.
[18] Hatalmas ellenségimtõl megszabadított engem; Gyûlölõimtõl, kik hatalmasabbak valának nálam.
[19] Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
[20] Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
[21] Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
[22] Mert megõriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtõl.
[23] Mert ítéletei mind elõttem vannak, S rendeléseitõl nem távoztam el.
[24] Tökéletes voltam elõtte, s õrizkedtem rosszaságomtól.
[25] Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei elõtt való tisztaságom szerint.
[26] Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
[27] A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
[28] Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
[29] Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
[30] Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kõfalon is átugrom.
[31] Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa õ mindeneknek, a kik õ benne bíznak.
[32] Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kõszikla a mi Istenünkön kivül?
[33] Isten az én erõs kõváram, Ki vezérli az igaznak útját.
[34] Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
[35] Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
[36] Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
[37] Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
[38] Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom õket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem õket.
[39] Megsemmisítem, eltiprom õket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
[40] Mert te erõvel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
[41] Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölõim, a kiket elpusztítottam én,
[42] Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
[43] Szétmorzsolom õket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom õket.
[44] Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, [Oly] nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
[45] Idegen fiak hizelkednek nékem, S [egy] hallásra engedelmeskednek,
[46] Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jõnek elõ.
[47] Él az Úr és áldott az én kõsziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kõsziklája.
[48] Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
[49] Ki megment engem ellenségeimtõl, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erõszakos embertõl megszabadítasz engem.
[50] Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
[51] Nagy segítséget ad az õ királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az õ magvával mindörökké!