[1] Pál, Krisztus Jézus foglya és Timóteus, a testvér Filemonnak, szeretett testvérünknek és munkatársunknak,
[2] Appiának, a mi testvérünknek, Arkhipposznak, a mi bajtársunknak és a házadban levő gyülekezetnek:
[3] Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
[4] Hálát adok mindenkor az én Istenemnek, amikor megemlékezem rólad imádságaimban,
[5] mert hallottam az Úr Jézusba vetett hitedről és a szentek iránt tanúsított szeretetedről,
[6] és imádkozom azért, hogy a hitünkben való közösséged eljuttasson téged mindannak a jónak a megismerésére, amely Krisztusért van bennünk.
[7] Szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem.
[8] Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed volna,
[9] a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek, mert ilyen vagyok én, az öreg Pál, most még fogoly is Krisztusért.
[10] Kérlek pedig téged az én fiamért, akit a fogságban szültem, Onészimoszért,
[11] aki egykor neked haszontalan volt, most pedig neked is, nekem is hasznos.
[12] Visszaküldöm neked őt, vagyis az én szívemet,
[13] pedig magamnál szerettem volna tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban.
[14] Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.
[15] Hiszen talán azért szakadt el tőled egy időre, hogy örökre visszanyerd,
[16] most már nem úgy, mint rabszolgát, hanem rabszolgánál jóval többet: aki nekem is, de sokkal inkább neked, testi értelemben is és az Úrban is szeretett testvéred.
[17] Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem!
[18] Ha pedig valamivel megbántott vagy tartozik, azt nekem számítsd fel!
[19] Én, Pál, saját kezemmel írom ezt: Megadom neked! Azt nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem.
[20] Bizony, testvérem, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban!
[21] Engedelmességedben bízva írok neked, mert tudom, hogy többet is megteszel annál, amit mondok.
[22] Egyúttal készíts szállást is nekem, mert remélem, hogy imádságotokért ajándékul kaptok engem.
[23] Köszönt téged Epafrász, fogolytársam Krisztus Jézusban,
[24] Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács, az én munkatársaim.
[25] Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel!